A vándorsólyom ritka költőfaj Magyarországon, alig harminc pár költ a hegyvidékeken. Telelni azonban szép számban jönnek ide. A napokban a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területére is megérkeztek az első példányok.

A múlt század első évtizedeiben még gyakran lehetett találkozni vándorsólyommal a Bükkben, a Zempléni-hegységben, a Pilisben és másutt is. A szintetikus rovarirtó szerek – főleg a DDT – széleskörű használata miatt azonban világszerte drasztikusan lecsökkent az állomány. Hazánkban 1964 és 1997 között egyetlen sikeres költést sem regisztráltak,amiért elsősorban a környezetben felhalmozódott DDT okolható. A szer használatát egyébként legelőször Magyarországon tiltották be 1968-ban, majd hamarosan a többi országban is. A kedvező hatások azonban csak évtizedek múltával jelentkeztek.

Az utóbbi tizenöt évben a vándorsólymok száma Európa-szerte, így nálunk is örvendetes módon növekszik. Napjainkban már mintegy harminc pár fészkel a hazai hegyvidékeken. Európa északabbi tájairól (a vándormadarak csapatait követve, s azokból zsákmányolva) azonban ennél jóval többen érkeznek ide telelni.

A KMNPI területén az első példányokat szeptember 23-án a Makó környéki szikes pusztákon figyelték meg kollégáink. Azóta láttunk már vándorsólymot a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, Békéscsabán, a Biharugrai halastavak környékén és a Maros mentén is. Eddig mintegy tíz vándorsólymot figyeltünk meg a KMNPI területén, de valószínűleg érkeznek még továbbiak is.

Talán kevesen tudják, hogy a vándorsólyom a Föld leggyorsabb állata. Zuhanórepülés közben sebessége a 300 km/órát is meghaladhatja.

További hírekért keresse fel a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapját, vagy kövesse nyomon tevékenységét Facebook-on >>