Hírek

A közönséges vizilófark nem is olyan közönséges

A közönséges vizilófark (Hippuris vulgaris) sekély álló és lassan folyó vizek, tópartok, mocsarak és lápok ritka telepes vízi évelő növénye. Kúszó, víz alatti szára tavasszal 30-40 cm-es víz feletti tetszetős lombozatot növeszt, ami úgy néz ki, mintha egy miniatűr vízi fenyőerdő lenne, „vízifenyőke” régi elnevezése is erre utal.

Szabad szemmel alig látható apró zöld virágai a levelek hónaljában ülnek, melyek csak szirmok nélkül egy bibéből és egy porzószálból állnak, nektárt nem termelnek, a pici virágokat a szél porozza be. A víz feletti hajtások télen elpusztulnak, de víz alatti gyöktörzse igen ellenálló, a növény ezzel vészeli át a számára kedvezőtlen száraz, vagy hideg időszakot.

Fontos szerepet játszik élőhelyén a biodiverzitás fenntartásában, mivel víz alatti szára jelentős mennyiségű oxigént termel, kedvező feltételeket kialakítva más vízi állatok számára. Kimutatták víztisztító hatását is, jelentős mennyiségű szennyező nehézfém megkötésére képes. Tetszetős kinézete miatt kertészetekben nevelt változata kiskerti tavak kedvelt vízinövénye.

Széles elterjedésű faj, de Európában élőhelyén szinte mindenütt megritkult. Hazánkban a vizes élőhelyek lecsapolása, valamint a patakok és tavak sekély partközeli növényzetének módosulása miatt veszélyeztetett. Láptavi környezetben a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzetben egyetlen apró állománya ismert. A közönséges vizilófark 2008 óta védett, természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

(Szöveg és fotó: Kováts László természetvédelmi őr)

Kapcsolódó oldalak