Hírek

Mi vezethet egy tömeges madármérgezéshez?

A Nagydém határában elkövetett tömeges madármérgezés – amelynek következében a mai napig megtalált, elpusztult madarak leltára: 28 egerészölyv, 10 holló, 1 macskabagoly – felveti a kérdést: ki lehetett az elkövető, és mi motiválhatta.

A jelek alapján az elkövetés tudatos volt: hosszú ideig, rendszerszerűen történt, “profi” mérgezett csalétket használtak, amelyet nyílt térszínekre helyezték ki, tehát ragadozó madarak voltak az elsődleges célpontok.

Hazai jogerős ítélet még nincs madármérgezéses ügyben, de a jelenség nem „hungaricum”. Sok más országban, Nyugat-Európában és az USA-ban is vannak hasonló mérgezéses esetek. Ezzel kapcsolatban az alábbi linken olvasható egy cikk angol nyelven:
http://www.lifepluto.it/en/poison/poison-in-europe.html

Külföldön több jogerős ítélet is született már a témában, amelyek alapján három jellemző elkövetői kör határozható meg a következő gyakorisági sorrendben. Elsődlegesen a vadgazdálkodók követtek el ilyen jellegű bűntettet a vélt vagy valós, elsősorban apróvadban okozott károk “megelőzésére”. A második jellemző elkövetői kör az állattartók, elsősorban juhászatok közül került ki, akik a vélt vagy valós bárány predáció (zsákmányul esés) megelőzése céljából főként a szőrmés ragadozókat kívánták távol tartani méreggel, ilyenkor tipikusan másodlagosan mérgeződtek a madarak. A harmadik elkövetői körhöz a galambászok tartoztak, akiknek célpontja a galambot fogyasztó ragadozó madarak voltak.

Valószínű, hogy a Nagydém határában történt esetben az elkövető az egerészölyveknek és a hollóknak tulajdonított valamiféle kártételt (tévesen).

Az egerészölyvet gyakran vádolják apróvad fogyasztással, azonban a valóságban táplálékának túlnyomó része apróbb rágcsálókból áll. A vizsgálatok alapján csupán néhány százalékban fogyaszt apróvadat, azonban a zsákmányolási szokásait tekintve ezeknél is valószínű, hogy nem élő állatként zsákmányolja, hanem már dögként kerül táplálékába. Azaz vadgazdálkodási szempontból kártétele nem bizonyítható, elenyésző, mezőgazdasági szempontból pedig kifejezetten „hasznos”. Idéző jelbe azért került a „hasznos” szó, mert a modern ökológia ezeket a 100-150 éves fogalmakat már nem használja, hiszen az ökológiai rendszer számra minden egyes faj fontos.
A holló kártételének róják fel, hogy a sebzett nagyvadat előbb megtalálja, mint az utánkereső vadász, kikezdi, és ezzel okoz kárt. Jól végzett vadgazdálkodás esetén azonban minimális sebzési arányra törekszenek, és mindig van utánkeresésre alkalmas kutya, tehát ezt a problémát maga a hanyag vadgazdálkodó idézi elő…
Még akkor is, ha a motiváció sejthető és a feltételezett elkövető előkerül, sajnos, nagyon nehéz megalapozottan bizonyítani a bíróság előtt.

Egy tanú terhelő vallomása nagyban hozzájárulhatna egy ilyen – rejtve és rövid idő alatt elkövethető – cselekmény bizonyításához!

Ezért fontos az Igazgatóság által felajánlott nyomravezetői díj.

Szinai Péter
zoológiai –ökológiai szakreferens
Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
2016.01.28.

További információ:
Szinai Péter
Telefon: +36 30 457 9119

Korábbi kapcsolódó cikkünk:
http://bfnp.hu/hu/hirek/tomeges-mergezes

Külföldi hírek jogerősen elítélt mérgezőkről az alábbi linkeken olvashatóak angol nyelven:
http://www.rspb.org.uk/news/details.aspx?id=383363
http://www.topangamessenger.com/story_detail.php?SectionID=1&ArticleID=2557

Kapcsolódó oldalak