Hírek

Régi idők emléke: gímpáfrány a csordakútban

A fodorkafélék családjába tartozó gímpáfrány leginkább a középhegységek és szurdokvölgyek párás, sötét részein fordul elő. Az Alföldön ritkán fedezhetjük fel. Dévaványa térségében, a Szőlős-zugi gulyakútban azonban most is látható ez a növény.

Névtelen

A 80-as éveket megelőző időszakból az Alföldön ritka gímpáfránynak Dévaványa térségében csupán egy előfordulása volt ismeretes. A kiritói gulyakútban a múlt század elején Herman Ottó találta meg. Azért érdekes ennek a páfrány fajnak a térségi előfordulása, mert természetes élőhelye a középhegységeink, szurdokvölgyeink párás, sötét környezete, a pusztán ilyen értelemszerűen nem található.

Hermann Ottó mégis megtalálta ezeket a mikro-élőhelyeket a csordakutakban, melyek teljesen hasonló mikroklímát nyújtanak a gímpáfránynak, mint az eredeti környezete. A gulyakutakat régen rendszeresen használták a legelő állatok itatására. Minden kimerített 10 liter vízből fél-1 liter szétcsapódva a kút tégláin visszacsorgott a mélybe, növelve a vízpárát. Az állandóan nedves közeg sok kútban mohapárnák kialakulásának is kedvezett.

A ’90-es években célzott kereséssel az akkori Dévaványai Tájvédelmi Körzet szakemberei a kiritói kútban nem, de a szomszédos határrészeken összesen 4 helyről mutatták ki a gímpáfrány előfordulását.

Az utóbbi évtizedben megváltozott a gulyakutak használatának a módja. Már nem kézzel, hanem kis szivattyúkkal veszik ki a vizet a kutakból a csökkent létszámú állatok itatására, így a gímpáfrány és a néhány kútban szintén előforduló aranyos fodorka életfeltételei lassan megszűntek. A gímpáfrány eltűnőben van, már csak a Szőlős-zugi gulyakút őrzi előfordulását. Szerencsére eredeti élőhelyein helyenként tömeges, a mi térségünkben pedig mint florisztikai színesítő elem van jelen.

Az utolsó tő jelenléte mintegy emléke a régi tradicionális állattartás módszerének és a gémeskutak egykori szerepének. A KMNPI hosszú távon rehabilitálni szeretné a védett területen meglévő több mint 40 gémeskutat (újraépítéssel). A cél, hogy ezek a pásztorépítmények ismét a puszták útjelzői lehessenek.

További hírekért látogasson el a Körös-maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapjára, vagy kövesse nyomon tevékenységét Facebook-on >>

Kapcsolódó oldalak