Föld alatti fallal fogják visszatartani a felszín alatt elszivárgó vizet a Kiskunhalas melletti Fejetéki-mocsárban. A Duna-Tisza köze tőzeges mocsarainak egyik utolsó hírmondóját csaknem 100 millió forintos beruházással, uniós forrás segítségével próbálják megmenteni a Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei.

Ezt a módszert gyakran alkalmazzák vízvisszatartásra, árvízvédelemre, de természetvédelmi célból ismereteink szerint Magyarországon most először készítenek résfalat. A munkálatok során egy közel 8 méter mély és 180 méter hosszú árkot ásnak, melyet vízzáró anyaggal, ún. bentonit zaggyal töltenek fel. A bentonit az agyag egyik fajtája, amely nagy mennyiségű vizet képes megkötni, így megakadályozza, illetve jelentősen lassítja a felszín alatti vizek elszivárgását. A földmunkák ez év szeptemberében kezdődnek, és a tervek szerint az év végig be is fejeződnek.

A felszíni víz szintjét a Hatöles út mellé épített bukó zsilippel fogják szabályozni. A cél az, hogy annyi víz maradjon a felszínen, amennyi megfelelő a mocsári élővilágnak, de még nem veszélyezteti a környező ingatlanokat.

A Fejetéki-mocsár számos védett állat- és növényfaj otthona. Megtalálható itt például a kornistárnics és az orchideafélékhez tartozó mocsári kosbor és hússzínű ujjaskosbor. A terület legjellegzetesebb, azonnal szemet szúró növényei azonban mégsem a mutatós vadvirágok, hanem a zsombékokat alkotó sások oszlopai. Ezek a képződmények valójában a zsombéksás és a védett rostostövű sás sarjtelepei, amelyet régen a pásztorok kivágtak, megszárítottak és kényelmes, hordozható ülőkének használtak.

A Halas környéki vízjárta területek kiszáradásában emberi beavatkozások és éghajlati tényezők is szerepet játszanak. Az ötvenes években kezdődő lecsapolási és csatornázási láznak köszönhetően a Duna-Tisza közén teljesen megváltozott a mélyebb fekvésű területek vízháztartása. A Kiskunhalas északi részén húzódó mocsárvilágban is csökkent a talajvízszint, a csapadék pedig az egyre szárazodó éghajlat miatt már nem képes pótolni a veszteséget.

A természetvédelmi szakemberek bíznak benne, hogy az eddig szabályozatlanul elszivárgó vizek megtartásával újjáéled a mocsár, és újra megjelenik majd a feltűnően szép, fehéres-rózsaszín virágú vidrafű vagy a fokozottan védett lápi békabuzogány. Ennek érdekében a terület nagy részén elburjánzott rekettyefűz visszaszorítását is meg kell oldani. Az élőhely helyreállítását az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjának támogatásával végzi a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A kivitelezés ideje alatt 20 főt foglalkoztatnak a természetvédelmi program keretében.

Fotók: Faggyas Szabolcs KNPI

További hírekért keresse fel a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapját, vagy kövesse nyomon tevékenységét Facebook-on >>