1996-ban, 30 évvel ezelőtt jött létre a Duna-Dráva Nemzeti Park. Cikkünkben áttekintjük a nemzeti park igazgatóság tevékenységét, a három évtized alatt elért legfontosabb eredményeket.

A folyókhoz kötődő különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának folyamata 1962-ben kezdődött meg a Dráva mentén. A Duna-Dráva Nemzeti Park a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a 7/1996. (IV. 17.) KTM sz. rendeletével jött létre, a jogszabály a nemzeti park kezelőjének a Dél-Dunántúli természetvédelmi Igazgatóságból annak jogutódjaként létrehozott Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot nevezte meg.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság közel 1,3 millió hektár nagyságú területen látja el feladatát, túlnyomórészt Dél-Dunántúl területét lefedve – ezt hívjuk a működési területnek. Az igazgatóság kiemelt feladata mintegy 100 ezer hektár védett természeti terület és mintegy 200 ezer hektár Natura 2000 terület, számos védett- és fokozottan védett faj, az erdők, gyepek, nádasok, természetes vizek és a vadon élő nem védett növény- és állatfajok, valamint az Igazgatóság működési területén található földtani értékek és régészeti lelőhelyek őrzése, károsításának megelőzése. A területkezelés mellett meghatározott fajok védelme jelent speciális feladatot az igazgatóság munkatársai számára, többek között a fekete gólya, a vadmacska, a partifecske, a fekete galagonya, a tátorján, a bánáti bazsarózsa, a villányi télibagoly vagy a haragos sikló védelme.

A természeti értékek védelmén túl működési területén vagyonkezelői feladatokat lát el az igazgatóság állami tulajdonú vagyontárgyak tekintetében, adatgyűjtést és nyilvántartást vezet a védett természeti területekről és természeti értékekről. Természetvédelmi szabálysértések ellenőrzését végzi, működteti a természetvédelmi őrszolgálatot. Segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához; együttműködik a kulturális örökségvédelmi feladatkörrel rendelkező szervekkel; területfejlesztési koncepciók és programok, területrendezési tervek véleményezését végzi. A jogszabályokban meghatározott vízgazdálkodási és vízvédelmi feladatok terén együttműködik a természetvédelmi kezelési feladatokat ellátó más szervezetekkel, a vízügyi igazgatási és hatósági szervekkel.

Természetvédelmi oktatási, nevelési, ismeretterjesztési és szemléletformálási tevékenységet folytat az igazgatóság; bemutatóhelyeket, tanösvényeket működtet. Felkészült oktatói és a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjai szakmai rendezvényeket, szakvezetéses túrákat, ismeretterjesztő előadásokat, gyerektáborokat tartanak a nagyközönségnek. Mindezen tevékenységekkel felhívjuk a lakosság figyelmét a természeti értékek megőrzésének fontosságára, igyekszünk elérni a természettel szembeni felelős magatartás kialakítását.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hazai és nemzetközi szakmai szervezetek tagjaként (pl. DanubeParks, European Green Belt), több tucatnyi nemzetközi természetmegőrzési, valamint ökoturisztikai és környezeti nevelési projekt sikeres megvalósításában vett részt. Az elmúlt 30 év egyik legjelentősebb eredményeként nevezhető meg, hogy a nemzeti park teljes területe 2021-ben a Mura-Dráva-Duna UNESCO Bioszféra-rezervátum része lett.

Célunk és törekvésünk, hogy a világon a leginkább veszélyeztetett vizes élőhelyek a Duna-Dráva Nemzeti Park területén megfelelő állapotban őrizzék meg egykori jellegzetességeiket; a lakosság ismerje meg, érezze magáénak és legyen büszke mindezekre a páratlan értékekre.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság bemutatóhelyei:
Abaliget-barlang
Denevérmúzeum (Abaliget)
Pintér-kert Arborétum (Pécs)
Tettyei Mésztufa-barlang (Pécs)
Ős-Dráva Látogatóközpont (Szaporca)
Fehér Gólya Múzeum (Kölked)
Dráva Kapu Bemutatóközpont (Barcs-Drávaszentes)
Nagyharsányi Szoborpark
Mohácsi Nemzeti Emlékhely