Rovatunkban olyan állatokat mutatunk be, amelyekkel lépten-nyomon találkozhatunk, vagy épp az ellenkezője: ugyan velünk élnek, de legtöbbször csak az avatott szem és fül látja-hallja őket.

„Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek…”

Arany János a mindnyájunk által jól ismert, Családi kör című versében nagy valószínűséggel a barna varangy lomha mozgását jellemezte e sorokkal, ám a leírás tökéletesen illik a 2021-es év kétéltűjének választott zöld varangyra (Bufo viridis) is. Mivel a varangy sokaknak „nemszeretem” állat, érdemes elgondolkodni azon, hogy vajon miért is ennyire ellenszenves számukra.

Sajnos jó néhányan kezelik utálattal szárazföldi békáinkat, szélsőséges esetben akár szándékosan is elpusztítják társaival együtt a zöld varangyot is, holott e faj törvényi oltalom alatt áll. Pedig érdemes közelről is szemügyre venni, afféle békaperspektívából, ahogy a fotósok nevezik a talajközeli fotózást. Ha hajlandóak vagyunk lehajolni hozzá, és alaposan megnézzük, egyből szembetűnik mintázatának gyönyörű változatossága. Egyszerű alapszínei érdekes mintákat rajzolnak ki, szinte minden példánynak egyedi a mintázata. A megfigyelő hamar rájön, hogy a zöld különböző árnyalatai, a világos foltok a piros pontokkal, pöttyökkel tarkított bőrfelszíne valójában igazán csinos kis jószággá varázsolják lusta földi békánkat. Koponyájából erősen kiemelkedő szemei, ahogy rácsodálkozik a világra, igazán mókás, sőt már-már groteszk, de hát a zöld varangyot pont ez teszi egyedivé, mondhatni, ez a védjegye. 

(A zöld varangy, fotó: Orbán Zoltán,  forrás: www.mme.hu)

Miért találkozunk vele lépten-nyomon lakott környezetünkben? 

Ki ne találkozott volna már vele a pincétől a vízóraaknán keresztül egészen a csűrig? Sőt, az önmagunk gyönyörködtetésére szánt kerti tavaknak is gyakori szállóvendége. Ebből konfliktus is adódhat, mivel sok olyan kertitó-tulajdonos akad, aki a drága pénzen kialakított tavacskáját pusztán saját szórakozására szánja. A kialakítás előtt nem gondoltak bele, hogy a szomszédságból sok egyéb teremtmény is igénybe fogja venni dísztavukat. Sajnos szinte minden évben lehet olyan esetekről hallani, hogy a békákat vagy azok petecsomóit, kopoltyús lárváit, az ebihalakat kilakoltatták, ezzel elpusztították. De az is megtörtént, hogy a sok százezer forintos kerti tavat a tulajdonos egyszerűen betemettette, mert nem bírta elviselni a békák jelenlétét.

Tudnunk kell, hogy a zöld varangy csak a szaporodás idejére keresi fel a vizes élőhelyeket, így kerti tavunkat is. Ha szeretnénk vele közelebbről is megismerkedni, csak figyelnünk kell kora tavaszi nászhangját, pirregését. Aztán megjelennek kocsonyás burokkal körbevett, zsinóros petefonalai a tóparti növényzetre hurkolódva, akár méternél is hosszabban. A fejlődés következő szakaszában előtűnnek a fekete, bors méretű ebihalak, melyek a tóban lévő, lebegő parányokkal táplálkoznak. A nyár derekára teljesen kifejlődött békává válnak, elhagyják a tavat, s megkezdik szárazföldi életüket.

A varangyok védelme a saját védelmünket is szolgálja

Hogy miért fontos (és nem utolsó sorban számunkra is előnyös), hogy kerti tavunkban élhessenek a zöld varangyok? Az ebihalakkal el tudjuk végeztetni tavunk szúnyoglárva-mentesítését – s mindezt ingyen, fenntartható módon, vegyszermentesen. Ám ezzel még nem fejezték be lakott környezetünknek nyújtott jószolgálati tevékenységüket. Számos rovartól mentesítenek bennünket hathatósan, s mi erről nem is tudunk! A szívességet pedig illik megköszönni és viszonozni. 

Élőhelyük biztosításával sokat segíthetünk nekik. Mivel a tavaszi pocsolyák, ahová gyakran rakják petéiket, sokszor előbb kiszáradnak, mintsem hogy a békalárvák felnőtt békává fejlődjenek, kertünk tava fontos színtér lehet a mikroélőhelyek világában.

(fotó: Vörös Judit,  forrás: www.mme.hu)

Mit tehetünk még zöld varangyaink érdekében? 

Olyan búvóhelyeket érdemes kialakítani kertünk, udvarunk védett szögleteiben, ahol napközben el tudnak bújni a szárító hatású napfénytől, s ahol háziállataink sem zavarják őket. Igaz, állataink hamar megtanulják, hogy nem érdemes foglalkozni velük, mivel bőrmirigyeik váladéka erős nyálkahártya-irritációt idéz elő (nem halálos, mint a foltos szalamandráé, de azért elég kellemetlen). Ha mi magunk vagy gyermekünk megfogja a zöld varangyot – természetesen ez a barna varangyra is vonatkozik –, kezet kell mosni, mert kellemetlen tüneteket okoznak, ha szemünkhöz vagy szánkhoz érünk utána. 

A kora tavaszi és késő őszi vándorlási időszakban rengeteg béka esik áldozatául az autóknak. Ha óvatosan és figyelmesen vezetünk, nagyon sok béka életét menthetjük meg.

(forrás: Agrárminisztérium)