Elsősorban az Alföldön egyre gyakrabban észlelt alkalmi, nyári vendég. A Hortobágyon 2011-ben sejtették fészkelését. Dunántúli előfordulásai ritkaságszámba mennek, a közelmúltból származó Zala megyei adatai figyelemre méltók.
Az első zalai adata a Kis-Balaton csücskében lévő Bivalyrezervátumból, Kápolnapusztáról származik. 2016. június 15-én 5 példányt figyelt meg a természetfilmes páros, Bagladi Erika és Mosonyi Szabolcs, akik a készülő “Vad Balaton” című film egyik jelenetét forgatták.
E sárgásfehér gémféle kedveli a patás állatok közelségét, a magyar nevét is ennek köszönheti; szarvasmarhák, bivalyok között sétálgatva előszeretettel csipegeti fel a legelő állatok által felzavart rovarokat, főként sáskákat.
Óvatlanul akár kócsagnak is vélheti őket a felületes szemlélő. A filmesek figyelmét a madarak viselkedése keltette fel, amint a bivalyok hátára szálltak, hogy az állatokat kínzó élősködőkkel tömjék meg begyüket.
Ezután 2016. augusztus 19-én örvendeztette meg a Zala megyei madárbarátokat 9 pásztorgém, amelyeket Zalavár határában észlelt az aranyszemű madarász, Gál Szabolcs. Nászruhás és juvenilis egyed is akadt közöttük.
A pásztorgém hazánkban védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
A Kis-Balaton a Ramsari Egyezményhez hatálya alá tartozó vizesélőhely-komplex, amelynek fokozottan védett, zárt természeti területe kizárólag a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakvezetőjével látogatható.
Fejes Éva
ökoturisztikai referens
Kis-Balaton, BfNPI
Fotók: Gál Szabolcs (nászruhás, tehenes, több madaras), Mosonyi Szabolcs (bivalyos)
