Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket – felhagyott kőbányát – a rajta álló házzal együtt.

A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki.

A kert az író halála után gazdát cserélt, majd fokozatos hanyatlásnak indult, s az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani.

Hogy a kert újra méltó legyen megálmodójához, Jókai szellemében állítottuk helyre. Gyümölcsfákat ültettünk, rózsakertet és szőlőlugast létesítettünk, a szélfogó erdősávokat felújítottuk és az agresszívan terjeszkedő növényfajokat eltávolítottuk. A Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel összefogva Jókai korát és a kert természeti értékeit bemutató információs táblák, madárodúk és madáritatók kerültek kihelyezésre.

A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert. Jelenleg az alábbi intézményeknek ad otthont:

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Petőfi Irodalmi Múzeum – Jókai Emlékszoba

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

Keve András Madártani és Természetvédelmi Szakkönyvtár

Előzetes bejelentkezés alapján óvodásoknak, iskolásoknak játékos foglalkozást, felnőtteknek irodalomtörténeti sétával kiegészített szakvezetést tartunk.