A fővárostól mindössze 40 kilométerre, Tata és Székesfehérvár között, a szépséges Váli-völgyben fekszik az Alcsúti Arborétum. József nádor egykori kastélykertje 40 hektár területű, fő épülete a klasszicista kastély Pollack Mihály munkája. Sajnos mára csak a homlokzat és a kastélykápolna maradt meg belőle. Kertje tájképi angolkert. Legszebb látványa a kastély előtti nagy rét a tóval, és a mellette levő sugárirányú nyiladékok.
Az óriás fák több korabeli épületet és építményt rejtenek, így szép hidakat, kilátó-zenepavilont, babaházat, medve-házat, csörgedezőt, vagy a Lourdesi barlangot. A park gazdái, József nádor, és később József főherceg lelkes növényhonosítók voltak, akik több száz növénnyel gazdagították hazánk növényállományát. Többek között az ő munkásságuknak is köszönhető, hogy ma a park több mint 540 féle fa és cserje gyűjteménye.
József főherceg 1867-ben Jámbor Vilmost nevezte ki díszkertészeti főkertésznek, aki az arborétum mellett a Margitsziget továbbfejlesztésében is jelentős szerepet vállalt.
A park melletti csaplári erdőben található Magyarország legidősebb libanoni cédrusa, az etyeki úton pedig a cédrussal egyidős platánsor. Mindkettő lenyűgöző szépségű. Az arborétumot egész évben érdemes felkeresni, de különösen szép február közepétől márciusig, amikor hóvirágmező borítja, májusban a jezsámenbokrok és tavirózsák virágzásakor, és a júniusi estéken, amikor szentjánosbogarak ezrei rajzanak kis zöld lámpásként világítva.
