- Barlangi kalandtúra
- Baradla-barlang - Hosszú túra
- Béke-barlang
- Bolhási-víznyelőbarlang
- Csodabogyós-barlang
- Esztáz-kői-barlang
- Gyurkó-lápai-barlang
- Hillebrand Jenő-barlang
- Kecske-lyuk
- Kő-lyuk
- Kossuth-barlang
- Létrási-vizesbarlang
- Lilla-barlang
- Mészégető-források-barlangja
- Meteor-barlang
- Szentgáli Kőlik-barlang
- Szuadó-völgyi-víznyelőbarlang
- Trió-barlang
- Vénusz-barlang
Béke-barlang
Béke-barlang
Hazánk harmadik leghosszabb barlangja (7193 m) az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része.
Az 1952-ben feltárt, triász időszaki mészkőben kialakult, aktív patakos Béke-barlang alaprajza egy „ideális” föld alatti vízhálózat hierarchikus rendszerét tükrözi. Bár járatainak irányát a befoglaló kőzet tektonikus repedés- és hasadékrendszere határozta meg, föld alatti patakjának oldalazó eróziója mára nagyrészt eltüntette a tektonikus preformáció jeleit.
A járatokat változatos színű cseppkőképződmények, magasból alányúló függőcseppkövek, cseppkőlefolyások, -zászlók és egymásba fonódó, lépcsőzetes medencesort alkotó mésztufagátak díszítik. A cseppkőképződményektől mentes helyeken a falakat változó méretű kagylós oldásformák borítják. Legnagyobb termének (Óriás-terem) hossza 60 m, szélessége 20 m, magassága pedig eléri a 18 m-t.
A Béke-barlang levegőjének gyógyhatását hamar felismerték, s az országban elsőként 1965-ben nyilvánították gyógybarlanggá. Napjainkban a jósvafői mesterséges bejárat közelében lévő két teremben folyik a légúti megbetegedésben szenvedők gyógykezelése.